A minap a Hentz és Kéreg Díszfaiskola és Kertészetben jártam, ahol Kéreg Melinda, a kertészet vezetője nagyon nagy lelkű felajánlást tett és biztosított bennünket a támogatásáról. Szerencsére szemerkélt az eső, senki nem volt a kertészetben, így volt alkalmunk egy nagyot sétálni és személyesen megtekinteni és kiválasztani a virágokat, növényeket, amelyeket a kertészkedéshez kapunk majd.Azért írok erről külön és emelem ki, mert azon kívül, hogy sok virágot adnak a kertészkedéshez, szívmelengetően kedves és készséges volt, ami őszintén megmondom, nagyon jól esett és a legjobbkor jött - mert néha már-már hajlamos vagyok elkeseredni és negatívan gondolkozni, hogy lesz e itt egyáltalán elég virág és van-e értelme az egésznek... Nehéz ügy ez, minél inkább benne vagyunk, minél több emberrel kerülök kapcsolatba, beszélgetek másokkal, tapasztalatokat, véleményeket gyűjtök a klinikáról, annál inkább szembesülök azzal, hogy bizony nem mindenki osztja a lelkesedésünket és érzi úgy, hogy ez jó, hogy erre szükség van, hogy ez valamit érni fog. Megértem és elfogadom, ha valaki így látja, különösen azért, mert egyéni szinten mindig valami olyan áll a hátterében, ami érthetővé teszi a negatív hozzáállást. Mégis, remélem, hogy jó lesz, hogy van értelme a munkánknak, hogy valamit mégiscsak elindít majd. Ha meg nem akkor is lesz legalább néhány szép virág az udvaron. Az pedig biztosan nem árthat. Senkinek.
